A Kárpát-medence borai Kisorosziban, bővül a borválaszték a Rácz Fogadóban

A Kárpát-medence borai Kisorosziban, bővül a borválaszték a Rácz Fogadóban

Kisorosziban megkóstolható az Arad-hegyalja, Badacsony, Balatonboglár (Szőlőskislak), Etyek, Eger, Fertőrákos, Neszmély, Márta, Sopron, Somló, Szekszárd, Szent-György-hegy, Tokaj, Velencei-tó, Villány napsütötte lankáin termelt szőlőből készült, több mint harminc borász által készített tétel. A Rácz Fogadóban – október végétől – egy olyan borlappal várjuk a vendégeinket, amely a magyar borászok sokszínű kínálatát hozza el a Duna parti faluba. A teljesség igénye nélkül, bemutatjuk BALLA GÉZA, SZARKA DÉNES, ORSOLYA BORÁSZAT, ISTVÁNDY FERENC, GYURASITS EMŐKE, HOFMANN TIBOR, PÉTER ÁKOS, BERECZ STÉPHANIE és BERECZ ZOLTÁN borászatát.

A Kárpát-medencében már több mint ezer éve készítenek borokat. Vannak különleges szőlőfajtáink, mint a furmint vagy a juhfark. Vannak egyedülálló vulkanikus területeink, mint Tokaj vagy Somló. Vannak nagy múltú, kiváló boraink, mint az aszú vagy a bikavér. Mi mégis azt gondoljuk, hogy a legnagyobb értékünk az, aki évről évre eldönti, mikor és mennyit metsz, mit és mivel házasít, hol és mit telepít. Ezt a munkát sem a szőlő, sem a nap, sem a föld nem tudja elvégezni, kigondolni sem képes. Szerintünk a magyar bor legnagyobb értéke: aki mindezt tudja, vagyis a borász. Ugyan egy társulatban játszik a földdel, a nappal, a szőlővel, de azért ő a rendező, aki új élménnyé formálja a természet adta lehetőségeket. Tehát a borok olyanok, mint a borászaink, mások és mások. Pont ebben a sokszínűségben rejlik az a kiapadhatatlan gazdagság, mely nélkül sok-sok egyéni ízzel lennénk szegényebbek. A Rácz Fogadóban – október végétől – egy olyan borválasztékkal várjuk a vendégeket, amely a magyar borászok sokszínű kínálatát hozza el Kisorosziba.

 

BALLA GÉZA az Arad-hegyaljai (Ménes-magyarádi) borvidéken gazdálkodik. A borvidék egyike a Kárpát-medence legrégebbi borvidékeinek, mely már I. István király idejében említve volt. A borvidék a Villány-Szekszárd vonal folytatásaként, az Alföld keleti végén kezdődő Erdélyi-középhegység délnyugati nyúlványa.

Balla Géza borász - borvidék drón felvétele

A szőlészetben a földközeli, alacsony kordonos művelést, komoly hozamkorlátozást alkalmaznak. Borászatban a hagyományos módszereket ötvözik modern technológiákkal, szem előtt tartva azt a filozófiát, hogy a borhoz nem adnak hozzá semmit és nem vesznek el belőle. A pincészetük borai túlnyomórészt spontán, de hőmérsékletszabályozott erjesztéssel készülnek.

Balla Géza borász - pince

A Rácz Fogadóban kapható Balla Géza Fekete Leányka Selection 2018 a feketeleányka erdélyi őshonos kékszőlő fajtából készült, Erdélyben ritka, elsősorban a Kárpátok romániai lejtőin terem, eredete I. Istvánig nyúlik vissza, a Hunyadiak pedig bizonyítottan legkedveltebb boruknak tartották, sőt a legendás Fekete Sereg katonái is ezt itták.

 

SZARKA BERTALAN ÉS SZARKA DÉNES a tokaji borvidéken – 2,5 hektáron – gazdálkodnak, természethű borok készítése törekednek, melyek a mádi területekre jellemző karakteres, ásványos, határozott savkarakterrel rendelkező ízvilágot mutatják, a bor készítési filozófiájuk, hagyomány és megújulás.

Szarka borászat

A Rácz Fogadó borkínálatában a SZARKA PINCE 2018 évjáratú Furmintja kapható, amely szépen bele illik a mádi minőségi borok sorába.

 

Az ISTVÁNDY CSALÁD több mint 200 éve foglalkozik Badacsonyban szőlőtermeléssel és borkészítéssel. A hivatás apáról fiúra szállt. „Mi úgy gondoljuk, hogy az elegancia nem valami felszínes dolog, hanem egy módja annak, hogy az ember kifejezhesse tiszteletét az élet és a munkája iránt”- vallja ISTVÁNDY FERENC. A vulkanikus hegyek, a Balaton víztükre olyan különleges mikroklímát biztosít az itt termő szőlőnek, hogy a belőle készült bor a természet csodája.

Istvándy pincészet

A Rácz Fogadóban kapható 2019 évjáratú Istvándy Kékderüt megválasztották az ORSZÁGHÁZ BORÁNAK.

Istvándy borműhely

Az egyedülálló badacsonyi kéknyelűt az illatosabb porzójával rózsakővel házasították, hogy mindkét fajta legjobb tulajdonságai domináljanak. A rózsakő adja a kedves illatot, míg a kéknyelű igazi elegáns savszerkezete érintetlen marad.

 

Az ORSOLYA BORÁSZAT az Egri borvidéken összesen öt hektár méretű birtokon gazdálkodik ez a birtokméret, ami családi keretek között jól kézben tartható és átlátható.

Orsolya borászat, pince

Borainkat a természet segítségével, hagyományos eszközökkel készítik. Mellőzik az adalékanyagok alkalmazását, hogy a borok visszatükrözzék a szőlőfajta, az évjárat és a termőhely sajátosságait. A pinceműveletek helyett inkább a szőlőmunkával próbálják elérni, hogy minél tisztább és jobb bor készüljön. Az erjedést követően a borok tufapince mélyén, tölgyfahordókban érlelődnek. Az Orsolya Egri Kékfrankos Rozé a Rácz Fogadó kínálatában elérhető.

 

GYURASITS EMŐKE ÉS HOFMANN TIBOR újrakezdők, akik a budapesti életet cserélték fel a gyöngyöspataival, ahova a bor és szőlő szeretete és az a tudata hozta őket, hogy a Mátrában kimagasló termőhelyek vannak és kiváló borok készítésére van lehetőség. Nem akarnak világfajtákkal foglalkozni, azt gondolják, hogy a helyi fajták azok, melyek érdekessé és autentikussá tesznek egy országot és borvidéket. A mátrai újhullám az Itt és Most Pince, a Gyöngyöspata Hétsoros pincefalujában található. Kis családi pincészet a Mátrai borvidéken.

Itt és Most pince

A borkészítés során igyekeznek a lehető legkisebb mértékben beavatkozni, a borok spontán erjednek és tartályos vagy hordós érlelést követően kerülnek palackba. A szőlőművelés során a természetességre törekszenek, nem használnak műtrágyát vagy gyomirtókat, a növényvédelemben a jövőbeni céljuk az organikus művelésre való átállás. A szőlőt alacsony terhelés mellett termelik, a talajművelés és növényvédelem kivételével minden munkát kézzel végeznek. A vörös borok hagyományos módszerrel kádakban héjon erjednek rendszeres kézi csömöszölés mellett, majd préselés és több hónapos – akár egy éves – hordós érlelés következik.

A Rácz Fogadóban Ideje Van Kékfrankos 2018 kapható, az illata finoman hűvös, vonzó és elegáns, klasszikus északi stílusú, hűvös klímás kékfrankos. Szép bor, remek kékfrankos.

 

PÉTER ÁKOS „…Tokaj az én vidékem, mikor meglátom a hegyeket…”

Péter Pincészet

A PÉTER PINCÉSZET Tokaj-Hegyalja kiváló adottságú dűlőin gazdálkodik. Ez nemcsak egy táj a sok közül: ez a nap melege, a levegő mozgása, az ég áldása, erő és hit. Generációk jelenléte a szőlőben. Ez a vidék az otthon, ahová nap mint nap hazatérnek. Ismernek minden göröngyöt, féltő gondoskodással válogatják a legtöbbet ígérő gyümölcsöt. Öt hektáron osztoznak, a természettel.

„A jó bor sorsa már a szüret előtt eldől. Tőkéjétől elszakítani, ládába majd feldolgozás után hordóba rakni, s legvégül palackba zárni a fürtöt nagy felelősség s még nagyobb öröm” – vallja Péter Ákos. Tarcali és tokaji pincékben új otthonra találnak a szőlőszemek: kocsánytalan tölgyfahordókba költöznek, a hűvösben várják az erjedést, a változást.

Péter Pincészet

A Rácz Fogadó kínálatában található a Péter Pince Kabar 2019. A Kabar a Tokaji Borvidék legfiatalabb különleges fajtája, amiből egzotikus, illatos, harmonikus, tüzes borok is készülhetnek. A PÉTER PINCÉSZET kabar bora a borvidék kis területrészarányú fajtája a tarcali Bige dűlőből származik. Száraz iskolázásban nagyon izgalmas, egészen új kapukat nyit, hozza a pincészetre jellemző nagyfokú tisztaságot és csiszoltságot, ami a fajtára jellemző fűszeresebb karakterrel párosulva nagy borélmény!

 

BERECZ STÉPHANIE a Loire völgyét cserélte el a Tokaj Hegyaljáért a borászatot Bordeaux-ban tanulta, férjével BERECZ ZOLTÁNNAL Tokaj Hegyalján hét hektáron – hat különböző dűlőben – gazdálkodnak. A Kikelet Pince Tokaj Hegyalján, az egykori rangos mezőváros, Tarcal szívében található, amely a borvidék egyik legdélebbi települése.

Kikelet Pince

Elfogadják az évjárat adottságát, mert szerintük nem célra vezető, ha a természet ellen dolgoznak. Egyes évjáratok a száraz bor készítésnek, más évjáratok pedig az édes bor készítésnek kedveznek. Nagy figyelemmel kísérik a dűlők jellemzőit, a szőlőfajták jellegzetességeit, emiatt gyakran dűlőnként, külön-külön palackoznak. A borok elsősorban hordóban erjednek és érlelődnek, mert fontos, hogy tudjanak lélegezni, de elkerülik a túl erős karakterű, újhordó jelleget. Így a hordó íze csak kíséri a bort, de nem uralkodik rajta. Teret engednek a spontán erjedésnek, a helyi adottságoknak.

A Rácz Fogadóban kapható Kikelet Váti Hárslevelű 2018 extrém meleg évjárat hárslevelűje korai szüretből. Kristálytiszta, sokízű és nagyon ásványos.

A Rácz Fogadó borkínálatát érdemes megkóstolni.

Régi gyümölcsfajták nyomában

Régi gyümölcsfajták nyomában

“A vágyam egy olyan farm, ahol minden egymást élteti, szinte magától működik. Önfenntartó és a természetbe simuló” vallja Cselovszky Tamás a dunabogdányi Tölgyes Ökofarm tulajdonosa. Az ökofarmon készített szörpökben a gyümölcstartalom dominál, kíméletes pasztörizálással készülnek. Nem tartalmaznak tartósítószert.

A dunabogdányi ökofarmra telepített első gyümölcsfajta a marosi málna volt. Ennek a kihalófélben lévő fajtának a zamata összehasonlíthatatlanul finomabb, mint a mai – bővebben termő- fajtáké. A farm tulajdonosának szenvedélyévé vált a régi zamatos fajták felkutatása, és ha lehetséges, megmentése,- legyen szó bár eperről vagy fekete szederről. Több velük a munka, apró szeműek és nem olyan bőtermőek, mint nemesített utódaik, de ez adja a szörpök intenzív, karakteres ízét mindenféle mesterséges ízfokozó hozzáadása nélkül.

 

 

A Tölgyes Ökofarm termékei a Rácz Fogadó kínálatában megtalálhatók.

A helyi kopasznyakú is hozza a francia minőséget

A helyi kopasznyakú is hozza a francia minőséget

Befejeződött a Kisorosziban lévő Rácz Fogadó konyhájának felújítása – Helyi termékekre alapozott étlap, szezononként váltva.

„A termelőtől az asztalig” – ez a mottója a Rácz Fogadó konyhafőnökének, Csillik Gábornak. A jó minőségű alapanyagokat a környékről szerzik be, magyar termelőktől: az epret, a sajtot, a tejterméket. Még az Angus marha is a közeli réten legel. Csillik Gábor hitvallása szerint szezononként váltják az étlapot, évente legalább kétszer, ahogyan azt a természet törvényei diktálják, nagy hangsúlyt fektetve a halakra. Így érvényesül a Rácz Fogadó egyik fontos szempontja, az ökológiai lábnyom csökkentése. A felújított konyhában korszerű technológiával készülnek az ételek, és az étlapon a megszokott otthoni ízek is megtalálhatók, modern köntösbe öltöztetve. A kutyás társadalmat is nagyon szívesen látják a fogadóban.


– Hogy indult a pályafutása a vendéglátásban?

– Vidéken nőttem fel, egy halászcsárdában voltam tanuló, utána külföldön dolgoztam, közel egy évtizedet. Az életem nagy szerencséjének tartom, hogy nagyon jó séfekkel dolgozhattam együtt, rengeteget tanultam tőlük, a fegyelem, a tisztaság és a szakma becsülete mindennél fontosabb volt. Én még a régi iskolából jövök, ahol becsülete volt a rendnek, az élelmiszerekhez való viszonynak.

Nem a HACCP szabályok miatt kell így dolgozni, hanem mert így korrekt.

– Hol dolgozott mielőtt a Rácz Fogódóban lett konyhafőnök?

– Németországban és Ausztriában. Hamburg volt az első állomás, utána Bécsben dolgoztam kilenc évet, majd újra Magyarországon. Budapesten a Robinsonban, Szegeden a Zodiákus étteremben, majd megint külföldön.

– Hány éve vezeti a Rácz Fogadó konyháját? Honnan jár be dolgozni?

– Két éve vezetem a konyhát, Szigetmonostoron élek a családommal. Három gyereket nevelünk a párommal, innen járok be dolgozni.

– A Szentendrei-sziget egyik végén van az otthona, a másik végén van a munkahelye. Ez mennyire macerás?

– Nekem bejött, és a családomnak is. Óriási fordulat volt az életemben, amikor Budapestről ide költöztünk. A nagyvárosi hajtás után nyugodt, csöndes a környék, gyermekorom emlékei jutnak az eszembe.  Nagyon szeretek itt lakni, a vendéglátáshoz pont illő életformát lehet itt élni.

– A gyerekeknek is bejött?

– A két nagy gyermek  a Budapesti Honvéd sportolója, kajakoznak, hála Istennek mind a ketten eredményesek. A harmadik gyerek inkább a szellemi tevékenységeket szereti, kiválóan sakkozik, nagyon érdekli az informatika. Én is a természet közelében nőttem fel. A gyerekek is megtapasztalják, hogy milyen, amikor a harkályok kopácsolnak az udvarunkon lévő fán, vadmalacok turkálnak és őzikék legelésznek az erdőszélen. Ez jó, nagyon pozitív dolog. Ám szerintem a XXI. században a gyerekeknek az is fontos, hogy találkozzanak a városi életformával, például tudják, hogyan kell a városban közlekedni. Életük folyamán valószínűleg nem tudják elkerülni a nagyvárosi életet, föl kell őket készíteni az urbánus életformára is; próbáljuk nekik ezt is megtanítani, sokat járunk Budapestre kiállításokra, színházba.

–  A családjának Szigetmonostor ideális hely, gondolom a kutyáik is jól érzik magukat. Milyen kutyájuk van?

– A Rácz Fogadó azért is a szívem csücske, mert kutyabarát hely; én magam is kutyatulajdonos vagyok, vizslákkal foglalkozom, a Magyar Vizsla Válogatott tagja voltam éveken át, magyar vizslákkal versenyeztem, mesterséges vadászati szituációkban kellett a kutyáknak helytállniuk, ez munkavonalú tevékenység.

– Két éve vezeti a Rácz Fogadó konyháját Kisorosziban, ennyi idő múltán talán már megválaszolható a kérdés, hogy mennyire sikerült megvalósítani azt, amit eltervezett, milyen úton haladnak?

– Szerintem jó úton haladunk, és rengeteg ötletünk van, amit még nem valósítottunk meg. Persze ehhez nem csak mi kellünk, hanem a vendégek érdeklődése, nyitottsága is, hogy kipróbálják az új ételeket. Most tavasz van, minden évszaknak megvannak az adott alapanyagai, ezért nálunk évente kétszer cserélődik az étlap. A Rácz Fogadó konyhájáról el lehet mondani, hogy

ez egy nagyon becsületes konyha, amit az étlapra ráírunk, az úgy is van, nem próbálunk ételeket hangzatos nevekkel eladni, hogy a végén zsíros kenyér legyen belőle lila hagymával.

A konyhában korszerű technológiával dolgozunk.  A jól megszokott otthoni ízeket is próbáljuk visszavarázsolni, de az ételkészítést, a konyhatechnológiát és a tálalást tekintve mai köntösbe öltöztetve. Egyik mottóm: „a termelőtől az asztalig”. A környékbeli gazdáktól, őstermelőktől jó minőségű alapanyagokat tudunk vásárolni.

– Mennyire könnyű beszerezni a környékbeli gazdálkodóktól az alapanyagokat?

– Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a szigeten, Tahitótfaluban van a Magyar család birtoka, a Molnár Családi Gazdaság pedig Kisorosziban gazdálkodik, tőlük vásároljuk a húsok egy részét. Tahitótfaluból, pisztrángot, epret, Szigetmonostorról sajtokat és a tejtermékeket kapjunk. A zöldség vonalon elég gyenge a Sziget ellátottsága, sajnos ezeket távolabbról kell beszereznünk, de mindenképpen magyar termelőktől próbálunk vásárolni.

A szolgáltatásunkban fontos szempont az ökológia lábnyom csökkentése: nem Dél-Amerikából jön a hús, nem Kínából jön a fokhagyma, ezt garantáljuk a vendégnek. Még ha Angus marháról beszélünk is, az Magyarországon született, és itt nevelkedett a szomszédban.

Fotó: Horváth Barnabás

– A nyári étlap megalkotásánál milyen szempontjaik voltak?

– Az elmúlt években az lett  a szokás, hogy szezononként, egy évben minimum kétszer étlapot váltunk, mert a természeti törvények ezt diktálják.

Az a normális, hogy télen nem eszünk paradicsomsalátát, nyáron nem eszük sütőtököt, bár a piacon lehet kapni.

Szezononként variáljuk azt is, hogy milyen húsból készítjük az ételeket. Az új étlap elkészítését megelőzi egy egyhónapos közös munka. A fix étlap mellett van hétvégi ajánlat is, itt megjelennek azok a régi, közkedvelt ételek, mint például a cigánypecsenye, a harcsapaprikás, vagy akár a mátrai borzaska. A téli étlapunkon volt harcsapaprikás túrós csuszával, ezt lecseréltük fehérboros tejszínes citromos harcsaragura és házi széles metéltet kínálunk hozzá. Hiszek a megújulásban, meg kell mutatni, hogy mire vagyunk képesek, hogy ebben a konyhában megvan a megújulás képessége, lássák a vendégek, hogy ez nem egy egysíkú vidéki fogadó.  A régi ételek mellett mindig új ételek is előtérbe kerülnek. Az étlap összeállításánál nagy hangsúlyt fektetünk a halakra is.  Nem túl sokféle hallal dolgozunk, fontos, hogy azok magyarországi vizekben nevelkedjenek és magyarországi beszállítókon keresztül érkezzenek, aztán ezeket a legkülönbözőbb módon készítjük el.

Azt vallom, hogy mi ne áruljunk tengeri halat, ne áruljunk rákot, ne áruljunk Szent Jakab kagylót, nekünk nincs igényünk a papagájhalra a Bermudákról, sem az orosz kaviárra. Nem fogunk argentin marhahúst árulni, sem Bresse-i csirkét Franciaországból, mert a magyar kapirgálós kopasznyakú csirke ugyanazt a minőséget hozza, csak meg kell találni a megbízható hazai beszállítókat.

Fotó: Horváth Barnabás

– Kisoroszi a Szentendrei-sziget északi végén lévő kis zsákfalu. Mit kell itt másképpen csinálni, mint egy budapesti vendéglősnek?

– Ez a legnehezebb kérdés, amit feltett. A vendégek jelentős része nem miattunk jön ide, mint ahogy Budapestre sem a vendéglőkért mennek az emberek, hanem a város szépsége vonzza a turistákat; ez így van Kisoroszban is.  A hely kiváló adottságai miatt jönnek el hozzánk is az emberek, itt található Magyarország egyik legszebb panorámájú táborozóhelye, a Kisoroszi Szigetcsúcs. Aki először tér be hozzánk, az meglepődik, hogy itt egy ilyen magas színvonalú konyha van, nem ezt feltételezik egy zsákfalu étterméről. Meglepődnek, aztán közülük kerül ki az olyan vendég, aki nem csak a Szigetcsúcs miatt jön el Kisorosziba, hanem Rácz Fogadó miatt is.

Fotó: Horváth Barnabás

– Jelentős konyhafelújítás volt az év elején a Rácz Fogadóban. Miért volt erre szükség?

– A Rácz család 2004-ben építette a fogadót. A fogadó konyháját az akkori konyhatechnológiának megfelelő gépesítéssel szerelték fel. Az azóta eltelt évek alatt sokat fejlődött a konyhatechnika és jelentősen növekedett a vendégeink száma is, nagyobb és korszerűbb konyhára volt már szükség. Az elmúlt 15 év nem múlt el nyomtalanul, a gépek elavultak, nem tudják azt a teljesítményt nyújtani, amire szükségünk van; a teljes gépparkot lecseréltük korszerű konyhai gépekre. Bővítettük a konyha területét, jelentősen nőtt a kapacitás, több adag, jobb minőségű ételt tudunk adott időn belül elkésziteni. A korszerű konyhatechnológiák azt szolgálják, hogy az étel jobb, szebb és finomabb legyen.

Fotó: Horváth Barnabás

Hogyan tovább, milyen céljaik vannak?

– Nem szeretnénk top étterem lenni, nem akarunk tündökölni a gasztronómia igen keszekusza egén, nem kívánunk versenybe szállni senkivel.

Önmagunknak támasztunk igényeket, amelyeknek megpróbálunk megfelelni.

Nagyon fontos, hogy mi egy fogadó vagyunk, ennek kell megfelelnünk a szó szoros értelmében. A helyiek, a turisták, a szállóvendégek, a környéken élők úgy tekintsenek ránk, hogy mi vagyunk a nagybetűs Fogadó, ahova egy kávéra is be lehet jönni, de lehet nálunk vacsorázni, ebédelni, vagy egy pohár bor mellett a barátokkal beszélgetni is.

Mi sem tudjuk, hol van a cél, maga az út a cél, mert folyamatosan változnak az igények.

Más az igénye a helyi lakosoknak, más az igényük a turistáknak, s megint más a szállóvendégeknek, vagy a születésnapot ünneplő társaságoknak. Azt kívánjuk, hogy mindenki elégedett legyen, és ha vendégek elégedettek, akkor mi is elértük a célunkat.

Mészáros Pál Kadarka Classic és Pinot Noir Rosé

Mészáros Pál Kadarka Classic és Pinot Noir Rosé

Egy szerencsés véletlennek köszönhetem, hogy szőlészből szőlész-borász lettem – mondja Mészáros Pál, a szekszárdi Mészáros pincészet megalapítója, a 2016. Év Bortermelője díjazottja. Állítja, ma könnyebb jó bort készíteni, mint régen, Szekszárd pedig bizonyos tekintetben Nyugat-Európa.

Mészáros Pál – Pinot Noir Rosé illata határozott, tiszta és intenzív, benne sok gyümölcs és elegancia, ízében friss, kifejezetten üdítő hatású.

Mészáros Pál - bor

Remek savakkal és díszítő ízekkel bír, gazdag íz- és illatvilága jó kísérője könnyű ételeknek és baráti beszélgetéseknek egyaránt. A bor alapanyagául szolgáló szőlőt minden évben korán szüretelik, nem teljesen érett állapotban. Ez azért szükséges, hogy megőrizzék a savakat, az aromákat és ezáltal könnyed, friss, illatos borokat készítenek. A leszedett szőlőt gyorsan feldolgozzák, bogyózzák és préselik, préselésnél rövid ideig áztatják. A színanyagok kevésbé oldódnak ki a szőlő héjából, ezért lesz a színe világos, rózsaszín, vöröshagymahéj szín. A kipréselt mustot először megtisztítják, majd 14 napig 14-15ºC-on erjesztik. Ez az alacsony hőmérséklet is arra szolgál, hogy megőrizzék a friss gyümölcsízeket, zamatokat, intenzív illatokat. Erjedés után frissen palackozzák a borokat, hogy továbbra is megőrizzék palackba zárva a bor frissességét, üdeségét, zamatait, hiszen ez a Rosé bor lényege.


Mészáros Pál – Kadarka Classic, Szekszárd

Mászáros Pál - bor

A Kadarka Szekszárdon őshonos fajta, mely megalapozta a borvidék hírnevét. Szekszárd lankás dombjain termesztik ezt a különleges szőlőfajtát, mely a borvidék jellemző kékszőlő fajtája. Ez a fajta tette híressé a szekszárdi borvidéket évszázadokon keresztül, a közelmúltban ennek ellenére kissé háttérbe szorult, azonban napjainkban újra a reneszánszát éli, egyre kedveltebb, keresettebb fajta. Ennek oka az egyediség, mivel csak Magyarországon honos, azon is belül is főleg Szekszárdon. Egyre többen kíváncsiak a fajta egyediségére, szépségére. A borfogyasztó társadalom mindig újfajta borokat szeretne kóstolni, a kadarka egy jó lehetőség.

Szekszárd várost ölelő dombokról származik az egészséges, érett szőlő, melyet 1,5kg tőketerhelésű, zöld szürettel válogatott (terméskorlátozott) tőkékről szednek. A szőlő kíméletes feldolgozással készül, amely azt jelenti, hogy finoman maceráljuk a cefrét, ezáltal nem oldódnak ki az erős tanninok, így bársonyos, jól iható borokat kapunk, amit utána tölgyfahordóban érlelnek.

Jellegzetes szekszárdi kadarka illatában méz és fűszeresség található, ízében a kadarkafajta egyedi ízvilága, telt és meleg, sok fűszerrel, mely kellemes élményt hagy a szájban. Hosszú utóíz és bársonyosság jellemzi. Nagyon jól fogyasztható baráti beszélgetések alkalmával.

A Mészáros Pál Kadarka Classic és a Pinot Noir Rosé a Rácz Fogadó kínálatában megtalálható.

Csapramagyar – Miért jó a csapolt sör?

Csapramagyar – Miért jó a csapolt sör?

Magyar Sörgyártók Szövetsége elindította Csapramagyar kezdeményezését, melynek célja, hogy a csapolt sör méltó helyre kerüljön a hazai sörkultúrában. Beszéljünk róla, ismerjük meg, és becsüljük meg még jobban ezt a töretlen figyelemmel és hozzáértéssel készült értéket! S hogy mi az, amitől ilyen különleges? Íme, 5 dolog, amiért szeretjük a csapolt sört: 

1. EREDETI ÍZVILÁG

A hordós sört pillanatpasztörizálásnak vetik alá, mely másodpercek alatt zajlik le. Az eljárás gyorsasága miatt a pillanatpasztörizált sör minimális ízbeli változáson megy keresztül, és különleges, gazdag aromát zár magába.

2. MINŐSÉGTARTÁS

A sör kimondottan érzékeny a hőmérséklet ingadozásokra. A nagy méretű, 20 vagy akár 50 literes hordók sörtömege azonban jól tartja a hőt, és mérsékelten követi a külső hőmérséklet változásokat, így azok nem befolyásolják a sör eredeti minőségét. A fémhordó a fénytől is védi a sört, ami szintén fontos szempont, mivel a fény jelentősen rontana a sör minőségén. A csapolt sör azonban először a pohárba töltve lát napvilágot, és így lesz tökéletes íze

3. FRISSESSÉG

A csapolt sör-élmény közvetlenségében az idő is kulcsfontosságú tényező: a sörfejtés után átlagosan mindössze 2 hét telik el, míg az aranyló nedű a poharakban landol. Amikor egy megfelelően kezelt csapolt sört ízlelgetsz, nemcsak ízvilágban és minőségben, de időben is közel járhatsz „az eredethez”.

4. ODAFIGYELÉS

Mondhatnánk, hogy a sör könnyed műfaj, de a felszín alatt (azaz a pult mögött) szigorú technológiai és higiéniai szabályoknak kell megfelelnie, melyek szakértelmet, gondoskodást és precizitást igényelnek. Legyen szó a hordók tárolásáról, a csapok tisztán tartásáról vagy a csapolási technikáról, a csapolt sör útjának minden állomását igényesség és odafigyelés kíséri.

5. ÉLMÉNY

Csapolt sört fogyasztani több mint az ízek élvezete: a megfelelően szervírozott sör esztétikai értékkel bír, kultúrája, saját története van, melyet minden egyes kortynál érdemes tudatosítani. Így lesz igazi rituálé a sörözés, melyhez már csak három dolog szükséges: jó társaság, kellemes környezet és mértékletesség.

Forrás: sorszovetseg.hu Fotó: pixabay.com

A Rácz Fogadó éttermében ezek a csapolt sörök kaphatók: Carlsber, Birra Poretti, Grimbergen Ambree, Kronenbourg Blanc

Madarat tolláról, éttermet boráról lehet megismerni

Madarat tolláról, éttermet boráról lehet megismerni

Olaszországi nyaralásaink alatt egy étterembe betérve nyugodt szívvel megrendeljük a ház borát, hiszen biztosak vagyunk benne, hogy jó minőséget kapunk, jó áron. Itthon félünk egy étteremben rendelni a ház borából. Sokan úgy gondolják, a ház borát jobb messziről elkerülni, pedig a negatív előítéletek a Rácz Fogadóban alaptalanok.

A ház bora eredetileg a fogadós saját készítésű bora volt, vagy egy nevesebb étterem számára külön készített tétel. A feltételezés, miszerint a ház bora csak könnyű, egyszerű bor lehet, egyre inkább értelmét veszti.

Magát valamire tartó vendéglátóhely tulajdonosai jól tudják, hogy a ház bora afféle védjegy a saját érdekük,hogy tisztességes minőségű bort kínáljanak a vendégeknek, megfizethető áron.

A Rácz Fogadó és Étterem a VARSÁNYI PINCÉSZET borait tartja a ház boraként Kisorosziban. A Verpeléten gazdálkodó borászok azt javasolják, hogy dőljünk kényelmesen hátra  a Rácz Fogadó egy székében, fogjunk egy pohár bort, hunyjuk be a szemünket, és képzeljünk magunk elé egy helyet, ahol kicsit melegebben süt a nap, mint másutt. Ahol a szellő olyan finoman simogatja a bőrét, mint a legfinomabb selyem. Ahol olyan friss a levegő, hogy minden lélegzetvétel után mosolyogni támad kedvünk. És a föld… a föld olyan puha, mint egy tollpárna. Ez a hely nem egy messzi országban van, nem Toszkánában, hanem itt, a mi csodálatos hazánkban, Magyarországon, Verpeléten.

A HÁZ BORAI, RÁCZ FOGADÓ ÉS ÉTTEREM:

Varsányi egri olaszrizling

Zöldes-sárga színű elegáns fehérbor, melyben szépen megjelenik a Verpeléti dombokra jellemző ásványosság. Illatában a szép, gyümölcsös jegyek mellett, a vulkanikus talajból fakadó minaralitás jellemző. Élénk zamatú karakteres bor, melyet kiváló kísérője lehet grill ételeknek, halaknak, de egy könnyű salátának is.

Varsányi egri rosé cuvée

Kékfrankos, Cabernet Savignon, Merlot, Pinot Noir és Menoire szőlőkből készült. Illatában piros gyümölcsöket fedezhetünk fel, melyek a zamatában is szépen jelennek meg. Zamatát szépen egészíti ki a maradék cukor.

Varsányi egri vörös cuvée

Az alapborokat 14-21 napig erjesztettük 25 celsius fok alatti hőmérsékleten, törekedve arra, hogy a bor minél gyümölcsösebb legyen. A már kierjedt alapborokat házasítottuk össze 3. töltésű 225 literes barrique és 5vhl –es ászokhordóban, majd érleltük 12 hónapon keresztül. Ajánljuk-e bort magyaros ételek, pörköltek,vadhúsok liba és kacsából készült ételekhez.

Rácz Fogadó

Bio-fairtrade teák Kisorosziban

Bio-fairtrade teák Kisorosziban

A Kisorosziban lévő Rácz Fogadó és Étterem Bio fairtrade teákat kínál a vendégeinek. A fairtrade a hagyományos kereskedelem alternatív megközelítése, egy olyan transzparens kereskedelmi kapcsolat, amely párbeszéden és megbecsülésen alapul. Hozzájárul a fenntartható fejlődéshez azáltal, hogy jobb feltételeket kínál és biztosítja a termelők és dolgozók jogait – különösen a fejlődő országokban. A Bio teáknál a bio nem csak azt jelenti, hogy vegyszermentesen folyik a termelés és a feldolgozás. A termőhely adottságait figyelembe véve hatalmas természeti értékekkel bíró, ám szegényebb országokban őshonosak.

A fairtrade öt alapelve

  • Méltányos ár a termelők méltányos árat kapnak, amely fedezi a termelés költségeit, biztosítja a tisztességes megélhetést és az ésszerű nyereséget.
  • gyerekmunka tilalma – a gyerekmunka minden formája tilos.
  • Tisztességes munkakörülmények – az ültetvényeken, gazdaságokban, feldolgozó üzemekben, és egyéb létesítményekben alkalmazott munkások biztonságos munkakörülmények között dolgoznak, és olyan bért kapnak, amely fedezi megélhetésüket.
  • A helyi közösségek fejlesztése – a fair tradeből származó jövedelem jelentős részét (Fairtrade prémium) a termelők közösségei olyan fejlesztési projektekre fordítják, mint pl. ivóvíz-ellátás, útépítés, oktatási és egészségügyi intézmények létesítése, oktatási és szakképzési költségek, mikrohitelek, egészségbiztosítás.
  • Környezeti fenntarthatóság – a káros vegyszerek és a génmódosított növények kizártak a fairtrade rendszerben. A támogatott termelési technológiák megóvják az értékes ökoszisztémát, és védik mind a termelő, mind a fogyasztó egészségét.

Bio termelés :Teát leginkább Kínában, Indiában, Sri Lankán és Japánban, és Afrikában termesztenek.

A környezettudatos termelés, az ökogazdálkodás ezekben az országokban jóval fontosabb, mint maga a „bio pecsét”. Itt tehát sokkal többről van szó, mint „csupán” vegyszermentes termelésről. Elsődleges cél a természetes körfolyamatok tiszteletben tartása, az élőhelyek eredeti állapotának megóvása.

  • Tilos bármilyen szintetikus vegyszer használata.
  • Tilos a genetikailag manipulált szervezetek alkalmazása.
  • A műveléshez, illetve a betakarításhoz helyi forrásokat használnak.

A területeket a közvetlen környezet maximális óvásának betartása mellett művelik. Például betakarítás során fontos szempont a környező élővilág védelme, a fészkelő madarak nyugalmának megőrzése, éppen ezért, ahol csak lehetséges, kézi munkaerőt alkalmaznak.A termelés mellett elsődleges cél még a természet megóvása, az ember és környezete közti összhang megőrzése, a talaj termelékenységének fenntartása.

Egy kifejezéssel összegezve tehát: bio gazdálkodás = szelíd módszer.

A kávé olyan mint a bor, nincs két egyforma

A kávé olyan mint a bor, nincs két egyforma

A kávé világa nagyon hasonlít a borok világára. Csakúgy, mint a bornál a szőlő, az időjárási viszonyok és a borász szakértelme, a kávé minőségét is kávé fajtája, a mikroklíma, a talaj, a feldolgozás, és a pörkölés módszere befolyásolja.

A Föld két különböző részén termesztett babkávénak és az abból készült kávénak eltérő az ízvilága, testessége és savassága. Ezek a tulajdonságok függnek az éghajlattól, a talajtól, a feldolgozás módszerétől és a babkávé fajtájától. Egy-egy földrajzi területen, országon belül ültetvényről ültetvényre változik a kávé minősége, attól függően, hogy például száraz vagy nedves eljárással dolgozzák-e fel a kávészemeket. A kávét földrajzi származáson kívül a babkávé méretei alapján különböző osztályokba sorolják A kávébab nagysága mellett a pörkölés szempontjából fontos a szemek méretének egyenletessége is. A babkávé cserjének két legismertebb fajtája az Arabica és a Robuszta. Mindkét fajtának vannak variánsai, alfajtái és különböző nemesített kávék is léteznek, a legtöbb kávégyártó és forgalmazó e két kávécserje termését dolgozza fel és értékesíti.Magyarországon az élelmiszerüzletekben árult kávék döntő hányada csak robuszta fajtát tartalmaz.

A babkávé babkávék pörkölési szintjei:

Különböző szintű világos pörkölésű babkávét, előszeretettel használnak az USA-ban, de tartoznak a világos fahéj (light cinnamon),fahéj (cinnamon),New England, Amerikai pörkölési típusok.

Bécsi (középbarna) pörkölés: szép egyenletes, meleg barnára pörkölt kávészemek enyhe olajos kiválással a szemek felszínén. Sokak szerint ennél a szintnél kezdi a pörkölés megváltoztatni kávébab eredeti ízét a szénhidrátok karamellizálás a révén.

Francia ( sötétbarna) pörkölés: közepesen sötétbarnára pörkölt szemek, olajos felülettel. Enyhe savas felhang és a pörkölés kellemes aromája érezhető a francia pörkölésű kávéból készült eszpresszóban.

Olasz (mély sötétbarna) pörkölés: mély sötétbarna, olajosan csillogó kávészemekből, édes, enyhén füstös aromájú, keserű csokoládés felhangokkal rendelkező, testes kávé készíthető.

kávébab túlpörkölését a spanyol pörkölési szintnek nevezik. Az ilyen kávébab égett a belőle készült eszpresszónak híg, keserű íze van.

Forrás:www.kavezona.hu

Pin It on Pinterest